Mingtang meditáció

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Kedves Meditáló Társam, az alábbi kis eszmefutatásban azt kívánom érzékeltetni, hogy kelet ősi tudása mily szorosan kötődik a tudomány számos újkori eredményéhez. Ha inkább meditálni szeretnél, a gyakorlatokkal megismerkedni, akkor a fenti menüsorban az élénk kékkel jelölt meditációkat tudod most letölteni. Mivel a meditációk egy a minden ember számára természetes szimbólum rendszere épülnek, így azok a természet folyásához az évszakokhoz kötődnek. A meditációkat éves forgóban az adott évszakban lehet letölteni. Javaslom, hogy a jobb érthetöség kedvéért, ha most nem olvastad el az alábbi részt akkor egy késöbbi időpontban térjél ide vissza.

Melyik meditáció mikor tölthető le?

Tél1- december 15 - január 25.-e közt.     Tél2- január 5 - március 20.-a közt.     Tél3- március 25 - április 15.-e közt.
Tavaszmeditáció márciús 25 - június 15.-e közt.                           Nyármeditáció május 15 - szeptember 10.-e közt.
Nyárutó meditáció szeptember 1 - október 15.-e közt.              Őszmeditáció szeptember 15 - december 25.-e közt.

A meditáció a szimbólumok tükrében

A meditáció az agynak egy speciális állapota, attól függően hogy mit szeretnénk elérni vele, lehet az pihentető, önfejlesztő, gyógyító vagy akár hipnotikus célú is. Meditációs iskolánk elsősorban az önfejlesztést célozza meg, ehhez a kínai gondolkozás egy ősi szimbólumrendszerét használja.

Ősrobbanás víziója

A keleti gondolkozás, és ezen belül a kínaiak sok ezer év alatt a természet, a világ mozgását figyelve kialakítottak egy olyan rendszert, amely az emberek minden napi gondolkozását tükrözi. Ugyanakkor ez a rendszer szinte teljes egészében egybe esik a tudomány mai megállapításaival. Több ezer éve a világot az energiákkal és azok mozgásával magyarázták. A mítosz mely kialakult hasonló gondolatokat fogalmaz meg mint a tudomány által elfogadott ősrobbanás elmélete. A világot betöltő energiákról beszéltek, azokat próbálták értelmezni, és  ahogy a  tudomány  látja  ezt ma.

A keleti mitikus gondolkozás találkozott a  mával.

A mítosz lényege, hogy volt az „egy” melybe villám hasított, szétválasztva az két részre. Amire a fény eset az lett a világos, amely árnyékban maradt abból lett a sötét. Két alapellentét, melyek egymással látszólagosan kiengesztelhetetlen ellentétben vannak. Mégis egyik nélkül nincs a másik, ha nincs sötét, akkor mihez képest világos a világos? Az ellentétekben logikusan továbbléptek: ha a sötét lent van, akkor a világosnak fent kell lennie. A sötét lefelé száll a nyugalom irányába, a világos felfelé a dinamizmus irányába, ez a statikus-dinamikus ellentétpár. Majd jött a nehéz-könnyű vagy a befelé és kifelé fordulás a bent-kint gondolatával. Négy alapellentétpár alakult így ki: sötét-világos, lent-fent, statikus-dinamikus, bent-kint. Ezek végleteket fogalmaznak meg, de világunk nem ennyire végletes. Minden minőség önmagában foglalja saját ellentétét, így például a statikusban is kell lenni némi mozgásnak, a sötétben némi világosnak. Ezt a gondolatot fogalmazták meg a tai ji két egymásba fonódó halában. A sötétben lévő világos és a világosban lévő sötét pontjaiban. E gondolkozás dinamikus volta azt jelentette számukra, hogy az energiák összetettek, nem lehet azokat csak két tényezőre lebontani.

A lejátszás a nyilra való kattintásra indul

Egy esemény, egy mozgássor leírása, annak végigjárása időigényes ezért olyan, a természetből vett képeket, szimbólumokat kapcsoltak egy-egy gondolatsorhoz, azok állomásaihoz, amelyek annak mély belső tartalmát híven tükrözik. A természet megfigyeléséből eljutottak az öt elemhez, figyelve e materiális dolgok tulajdonságait. Ezek a lefelé-felfelé mozgás (víz-tűz), kiterebélyesedés-összehúzódás (fa-fém) és végül a stabilitás (föld) amely mind a négy másik mozgásirányt magában rejti. Nézzünk egy példát a gondolkozásukban. A tűz, mint létező dolog közismert, ezt az egyszerűség kedvéért nevezzünk elemnek (de nem kémiai értelemben). A tűz-elem nem található meg a Mengyelejev periódusos rendszerében. Akkor miért nevezzük mégis elemnek? Ha a tűz tulajdonságait nézzük és azokat leírjuk akkor ez már mondhat valamit a ma embere számára is. Méghozzá nagyjából minden ember számára ugyanazt: meleg, felfelé száll, piros és még számos tulajdonságát említhetnénk. Ezek alapvető, elemi tulajdonságok melyeket mindegyikünk azonosan értelmez. Ha az évszakokra gondolunk, és a tűzhöz mint „elemhez” kapcsolnánk valamelyiket, biztos hogy nem az ősz vagy a tavasz jutna eszünkbe hanem inkább a nyár. A nyár amely meleg, amikor tüzesen süt a nap, a föld a víz felmelegszik és felfelé száll és még folytathatnánk a sort. Hasonló gondolatok merülnek fel a víz, a föld, a fém és a fa gondolatára, ez az öt alapvető dolog elemként fogalmazódik meg a kínai öt-változás tanában. Abban az öt-változás tanában amelyet mi a materializálódott világ gyermekei öt-elem tanaként szoktunk emlegetni. Tudatlanok voltak a keleti emberek amikor ezt a rendszert kialakították? Vajon Mengyelejev tudatlan volt, amikor a periódusos rendszere létrehozásakor a ma ismert 118 elemnek csak mintegy felét (60 db.) ismerve súly és kémiai tulajdonság szerint rendszerbe foglalta az elemeket, mit sem tudva a többiről? Ismeretlen volt a számára az elemek elektronszerkezetének léte, mégis táblázatában az ismeretlen elemek egy jelentős részének üres helyet hagyott. Az ismeretlen elemek helyei azért maradtak ki, mert a kémiai tulajdonságaik egy részét ismerve rendszerbe rakva azokat, egyértelművé vált, hogy innen-onnan hiányzik egy-egy elem. Az elemek megnevezésére jeleket használt „H”, „O” vagy „He”, melyek szimbolizálják azok tulajdonságait, súlyukat, kémiai jellemzőik egy részét. A szimbólum olyan jelkép, amely sajátos, bonyolult lelki tartalmat rejt. Egyéni jelentésátvitelt magában foglaló sokrétű kép, amely az emberek nagyrészénél ugyanazokat a dolgokat jelenti. Aki kémikus annak a periódusos rendszer információt hordoz, másoknak ez csak misztikus betűhalmaznak tűnhet. A kínai öt elem olyan általános dolgokat tartalmaz amelyről minden embernek van előzetes ismerete, így nagy vonalakban mindenki számára ugyanazokat a jellemzőket hozza a felszínre. Persze előfordulnak kisebb különbségek is, mert például a kínaiak számára a föld színe sárga a mi számunkra inkább barna, egy afrikai ember számára viszont vörös a helyi földtani jellemzők szerint. Ugyanakkor a föld számos más tulajdonsága megegyezik minden kultúrkörben. A földön áll minden ember, így ez a stabilitást jelenti mindannyiunk számára. A termést a föld adja nekünk amely elraktározva a téli túlélésünket jelenti. Innen megközelítve a dolgot a kínaiak több ezer év alatt a természet megfigyeléséből kialakult szimbólum rendszere nem a láthatatlan, titokzatos, rejtélyes, feltűnést keltő, események gyűjteménye, hanem a valóság hű leképezése.

 
 
 
 
 

<<<<<<<< vissza a lap tetejére

 
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz